Bár ritkák a blogon a gasztronómia jellegű posztok (egészen pontosan egy sem szerepelt eddig), nem mehetek el szó nélkül a legutóbbi "élmény" mellett. Jó kultúra-fogyasztóként néha az ember a gyomrára is gondol, így eshetett meg, hogy legutóbbi Bárka színházas látogatásunkkor szünetben betértünk a büfébe. Nem kellett volna.
Bár ritkák a blogon a gasztronómia jellegű posztok (egészen pontosan egy sem szerepelt eddig), nem mehetek el szó nélkül a legutóbbi "élmény" mellett. Jó kultúra-fogyasztóként néha az ember a gyomrára is gondol, így eshetett meg, hogy legutóbbi Bárka színházas látogatásunkkor szünetben betértünk a büfébe. Nem kellett volna.
Szombaton a 33 Haydn koponya-változat felénél másokkal egyetemben mi is a büfé felé vettük az irányt barátnőmmel -akitől a poszt szellemes címe származik -hogy az ínycsiklandozónak tűnő citromos-narancsos-grapefruit-os limonádéval frissítsük fel magunkat. Ekkor láttuk meg a hívogató csokitortát, no, abból is kértünk egy szeletet. A 3 dl-es limonádé 360 forintért és a szelet sütemény 420 magyar pénzért alapjában véve még nem lett volna annyira drága (bár, megjegyzem, igencsak felső-középkategóriás ár), de amit kaptunk érte...
A limonádéba meleg szódát nyomtak és sajnos nem volt benne se cukor, se édes szirup, az összetrancsírozott néhány szelet déligyümölcs langyos vízben úsztatva nem sok ízt adott. A nagyobbik probléma a süteménnyel volt, és sajnos az ízorgia után nem tudtunk elvonatkoztatni attól a ténytől, hogy egy helyes kis akvárium díszíti a Bárka büféjét. A szelet sütemény ugyanis tocsogott a vízben (!) és jobban megkóstolva enyhe halíze volt. Nem ettük meg.
Eddig hasonló problémám nem volt a színház büféjében (bár tegyük hozzá, máskor kávét vagy bort fogyasztottam), remélhetőleg csak valami rejtélyes hiba csúszott a gépezetbe, de azt gondolom, hogy ezt (és most teljesen lényegtelen, hogy ilyen, vagy fele ilyen árak mellett sem...) engedheti meg magának egy amúgy igen rangos színház.
Hogy az olvasók mégse távozzanak a blogról keserű szájízzel (ha már mi megtettük helyettük), megmutatjuk miért adunk még egy esélyt a Bárka büféjének. Mert:
