Most végre eljutottam oda, hogy megénekeljem a szeptember 16-i Turandot előadás krónikáját. Egy szép, esős estén történt, mikor is este fél 6 magasságában azt mondtam magamnak:-Hiába zuhog, és hiába lehetetlen jegyet szerezni, ha most nem mész el, akkor azt nagyon bánni fogod. És különben is...hogyan állíthatod, hogy szereted Puccinit, ha így megfutamodsz? Azzal el is indultam. Legnagyobb meglepetésemre rajtam kívül nagyjából a fél város így tett, és ennek eredményeképpen csak a 200 forintos diákjegyért negyven percet (!) álltam sorba. És ez még csak a kezdet...

Most végre eljutottam oda, hogy megénekeljem a szeptember 16-i Turandot előadás krónikáját. Egy szép, esős estén történt, mikor is este fél 6 magasságában azt mondtam magamnak: -Hiába zuhog, és hiába lehetetlen jegyet szerezni, ha most nem mész el, akkor azt nagyon bánni fogod. És különben is...hogyan állíthatod, hogy szereted Puccinit, ha így megfutamodsz? Azzal el is indultam. Legnagyobb meglepetésemre rajtam kívül nagyjából a fél város így tett, és ennek eredményeképpen csak a 200 forintos diákjegyért negyven percet (!) álltam sorba. És ez még csak a kezdet...

Nos, megszereztem a jegyem, és felverekedtem magam a 3. emeletre, ahol újabb tolakodás után sikerült befészkelnem magam a korlát mellé, hogy legalább kilássak. Nem tudom, mi ütött azon a borús estén az emberekbe, Kovalik Balázs, Lukács Gyöngyi, Rost Andrea, a Nessun dorma, vagy esetleg maga Puccini csábította-e be a tömeget a MüPa falai közé, mindenesetre se az álló részen, se a nézőtéren nem lehetett volna egy tűt (stílusosabban: egy műsorfüzetet) se leejteni. Mivel az első két felvonás egyben ment, így másfél óra ácsorgás (és egyszeri majdnem-elájulás) után leültem egy első emeleti helyre, melyet már gondosan kinéztem magamnak. Ott pedig szóba elegyedtem a  mellettem ülő két idős hölggyel, akik, mint megtudtam, múlt héten a Scalában jártak (és igen, kitaláltátok, nem az üzletre céloztak).

Too much ado about nothing...illetve természetesen for something (ismét legyünk stílusosak: per qualcosa), mert minden kényelmetlenség ellenére VALÓBAN kihagyhatatlannak bizonyult a MüPa Puccini-éves operasorozatának utolsó előtti darabja. Az eddig Káel Csaba által rendezett operák sorát most napjaink sztárrendezője (megjegyzem: nem véletlenül), Kovalik Balázs vette át egy alkalom erejéig, tulajdonképpen a korábban a Magyar Állami Operaházban is általa rendezett előadást újította fel -helyezte/szerkesztette át a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterembe. Azt mondhatom, (jó)néhány Kovalik rendezés megtekintésével a hátam mögött már többé-kevésbé ismerem a szokásos "kovalikos" figurákat, eszközöket. Az Elektrához hasonlóan itt is van egy vitatható "hangeffektus" (Ping, Pang és Pong kalapácsokkal esnek neki egy gipszszobornak), hosszú ruhás, hermafrodita-jellegű férfiak (lsd. Anyegin), menedzsernek (vagy titkos ügynöknek?) öltözött szereplők (és kórus) -ismét á la Elektra, mégsem tűnik önismétlésnek, mert zseniális kontraszt, ahogy mindezzel a Kovaliktól megszokott stilizáltsággal szemben áll maga Turandot. figurája. A hagyományos, kosztümös előadásokat idéző ruhakölteményekben lejt Lukács Gyöngyi, miközben biztosít minket arról, hogy ő a tökéletes címszereplő. Nemcsak küllemre (ami pedig roppant fontos, főleg ebben a szerepben), hanem hangra is. Ugyanez elmondható a Kalafot alakító amerikai tenorról, Frank Porrettáról. Három kiemelendő még: Rost Andrea megkapó Liú, a gyermekkórus pedig egészen remek. Ping, Pang és Pong Kovalik-féle felfogása újszerű és borzasztóan szórakoztaó. A három politikust napszemüveges, kopasz, rossz sorsán nyafogó, de közben ópiumot szívogató korrupt maffiózóként viselkedő karakternek bemutatni nemcsak időszerű, de a szöveggel sem áll ellentétben.

És, hogy miért háromnegyed részt  szcenírozott? Az előző Puccini előadások valóban a minimalizmus minimalizálására törekedtek (lsd. kivetítőzés stb.), Kovalik viszont a szűkre szabott tér és lehetőségek között is létrehozta az un. opera illúzióját. A kirobbanó siker pedig magáért beszélt. Bravissimo!

Egy kis részlet az opera második felvonásának elejéből:

2008. szeptember 16. 19:00