Bosszúsan emlegettem volt a Gulácsy írás végén, hogy lemaradtam a PIM kiállításmegnyitójáról. Ezt a hiányosságot pótolandó, gyorsan meg is néztem, mit alkottak a kurátorok Károlyi Palota termeiben. Azt kell mondanom, hogy bizony, az utóbbi időszak legjobb kiállítását. Olyannyira jó volt, hogy április végére az egyetemen is szerveztünk egy a tárlat megtekintésére vonatkozó kiránduást.
Arról, hogy a Nyugatnak milyen hatalmas jelentősége volt/van/és lesz (nem, nem kell kommunista vezetőkre asszociálni) szinte nem is kell beszélni, mert tudjuk. Tudjuk? Ha megnéztétek a videót, amit belinkeltem, Kenyeres tanár úr (aki időközben Széchenyi-díjat kapott
) szerint ma máshogy nézünk egy kiállítást, másképp olvasunk egy könyvet, egyáltalán: más a művészetekhez való viszonyunk, és ez valahol mind visszavezethető a Nyugatra. (Persze arra is kitér, hogy ez némely ágakat rosszul érintett, hiszen az avantgarde-ot nem igazán fogadták el akkoriban, és a mai napig nem egy széles körben elterjedt és szeretett művészeti irányzat.)
Tehát, a kiállítás. Miután átvágtunk a Petőfi és Berzsenyi termeken, feltárul előttünk a 4 Nyugat páholy. Az első teremben Rippl-Rónai, a nyugatos szerzőkről készített képei láthatóak. Ott van például ez az irodalomkönyvekből jól ismert Babits portré, de mellette még egy tucat író arcképe kommentárokkal együtt. (nota bene: a szövegeket nehéz elolvasni, mert sötét van a teremben, a teremőr néni külön felhívta a figyelmem, hogy ezt is írjam bele a vendégkönyvbe. -mert mindig írok a vendégkönyvbe!! a szerk.)
Ezután belépünk a New York kávéházba. Asztalok, nyugat számok, olyan jópofa olvasókereten, egy vitrinben több száz Nyugat kiadású könyv. Oldalt egy asztal, amire egy Nyugat-kortsárs karikaturista néhány szerző portréját felskiccelte -eredeti. Csak bámulunk. Egy érintőképernyős asztal, amin végignyomogathatjuk az összes szerkesztőségi helyszínt, kávéházat, budapesti pillanatképet, valamint a kötetek borítóit is megnézhetjük.
Következik egy hatalmas terem, telis tele fotókkal,dokumentumokkal, a terembelső részénpedig paravánok, rajtuk 1-1nyugatos szerző. Babits írógépe, Kosztolányi fotóalbuma, az utolsó Nyugat szám mind-mind megtekinthetőek. Az ablakban a Nyuagtot ért támadások bizonyítékai: karikatúrák, paródiák, ellen-cikkek, sőt, egy teljes ellen-szám is, az Ugat. Kedves ajándék a Múzeumtól, hogy kis tárolókból el lehet venni egy-egy, nyugatos szerző mondta idézetet is.
Vég
ül pedig a kor kultúráját összefoglaló terem képekkel, zenével, plakátokkal, fotókkal, a falon pedig egy hatalmas gombolygban a Nyugatban tárgyalt külföldi szerzők hivatkozásszámmal együtt. Shakespeare toronymagasan nyert... Itt is érintőképes számítógépekbe botlunk, hallgathatunk archív felvételeket, de a korabeli zenekritikák olvasgatása közben meg is hallgathatjuk azokat a mellékelt fülhallgatóval. Közben kivetítőn megnézhetjük Ady temetését, vagy egy 'cabaret'-tréfát.
Érdekesség: A Gulácsy kiállításon a fekete szemüveges bácsi képéhez ki volt írva, hogy a képet kölcsönadták a PIM-nek. Hát itt volt ő is.
Utószó:Másfél órát vígan eltöltötem anélkül, hogy az órámra pillantottam volna. Ezt MEG KELL NÉZNI! Ennyi.
A PIM honlapja
Nyugat számok a neten
A Széchenyi Könyvtár ünnepi Nyugat oldala
