Hát igen. Nem is tudom mit vártam a Hölgyek palettával címen futó kiállítástól, melyet itt néhány bejegyzéssel lejjebb reklámoztam. Olyan érzése volt az embernek, ahogy a képeket nézegette, hogy az unatkozó feleségek (akik legtöbbször X báró/grófné/vitéznék voltak) végtelen szabadidejük elütésére ecsetet ragadtak, és szintén unatkozó barátnőiket, vagy a reggelinekvalót festegették meg.
Szó se róla, volt néhány igen kivételes és tehetséges alkotás, de akármennyire fáj bevallani, nem sok. Persze lehet, sőt nagyon valószínű, hogy egyetlen kiállítás (ugyanis a tárlaton látható képek mind Saphier Dezső gyűjteményéből származnak) nem adhat teljes, sőt, talán megközelítőleg teljes képet sem a II. világháború előtti női festészetről, azonban kétségtelen, hogy egyetlen a korstílust hitelesen tükrözi.
Sikerült néhány lesifotót készítenem a tárlaton, közzéteszek belőlük párat. Volt viszont egy kép, Hámori (azt hiszem) Ildikó Pasziánsz c. festménye, ami nagyon tetszett, csak sajnos azt a termet bőszen őrizte egy teremőr bácsi...:(
