Megjelent az Operaportálon Ravel borzasztóan ritkán játszott darabjáról írt kis írásom. Aki esetleg most lemaradt az előadásról, annak mindenképpen figyelmébe ajánlom a művet, szerencsére kedvenc videómegosztó portálunkon (alias Youtube) is megtalálható, de, aki nem szeretné megvenni, ki tudja kölcsönözni a Zenei Könyvtárból, vagy a Francia Intézetből is.

Megjelent az Operaportálon Ravel borzasztóan ritkán játszott darabjáról írt kis írásom. Aki esetleg most lemaradt az előadásról, annak mindenképpen figyelmébe ajánlom a művet, szerencsére kedvenc videómegosztó portálunkon (alias Youtube) is megtalálható, de, aki nem szeretné megvenni, ki tudja kölcsönözni a Zenei Könyvtárból, vagy a Francia Intézetből is.

Miért ez a nagy lelkesedés? A gyermek és a varázslat kicsit korszak-opera. Benne van a huszadik század első felének összes zenei irányzata a jazztől a neoklasszicizmusig, mindez gyermekopera csomagolásba öltöztetve -és ki ne szeretné a mesét? Persze, ahogy az operaportálos cikkben kitértem rá, ez inkább rémmese, nem conte de fée, mégis jó véget ér, és már csak az utolsó gyönyörű MAMA kiáltás miatt érdemes végighallgatni a csupán 45 perces művet.

No, a kritikához vezető link mégegyszer itt van

És egy kis kedvcsináló videó:

Más. Kezdődik a Májusünnep a Magyar Állami Operaházban, mindenkinek javaslott az odamenetel. Lesz Titus kegyelme á la Mozart, ritkán játsszák, itt az alkalom megnézni-meghallgatni. Újra előveszik az Elektrát is -remek szereposztással, aminek nagyon örülök, az 5-i előadásról tudósítok majd. A 'lightos' kategóriában indul a Sevillai borbély, és Verdi kedvelői sem maradnak opera nélkül, nekik Nabucco és Don Carlos előadásokkal kedveskedik a Dalszínház. Puccinitől Tosca, végülis jobb, mint a semmi. A Triptichonra még várni kell a Miskolci Operafesztiválig...